Mák kártevői

A mák kártevői között leggyakrabban a levéltetvek vannak. A mák Közép-Ázsiában őshonos, de a mediterrán vidékek kedvelt növénye is. Napjainkra szinte a világ minden részén megtalálható. Hazánkban is hosszú évszázadok óta ismert és alkalmazott, mint gyógynövény is. Kiskertek kedvelt – tavasszal színpompás virágokat adó – növénye, mely ipari céllal csak engedély birtokában termeszthető. Fontos gyógyszeripari alapanyag. Az étkezési mákot, azonban szabad nálunk kiskertben, akár biokertben is nevelni, értékes magjaiért. Az érett mag nem tartalmaz morfint. De léteznek olyan fajtái – például az alpesi-, keleti-, vagy izlandi mák, – amelyet dísznövényként termesztenek.

Kedvelt növény, mely ugyan a hűvös éghajlatot kedveli, de szinte bárhol megél. Hazánk egész területén adottak az éghajlati feltételek a termesztéséhez. Talajigényét tekintve sem válogat, bár nem mindenhol csírázik ki. Éppen ezért, napjainkra szinte a világ minden részén termesztik. A mák rendkívül egészséges, hiszen számos – a szervezet számára hasznos – vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaz. Rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk az egészségünk megőrzéséért, mivel hatása a szervezetre nemcsak belülről, de kívülről is nagyon jótékony. Éppen ezért az élelmiszeripar mellett a szépségipar kedvelt növénye is.

Mák kártevői, betegségei

Bár azt gondolhatnánk, hogy a máknak nincsenek betegségei és kártevői, ez azonban nem így van. Rendkívül kedvelt a levéltetvek körében, akárcsak a bodza, sokszor láthatunk fertőzött növényeket a kikelt állományokban.

Mák kártevői

Azonban ezenkívül nagy ellensége a máktokormányos és a máktok szúnyog is. A máktokormányos imágó alakban telel át az előző évi mákterület talajában. Első egyedei már májusban megjelennek, de tömeges rajzása május második felétől várható és egészen június közepéig tart. A kikelt lárvák, vagyis kukacok a tok rekeszfalait és a magokat is megrágják, így téve tönkre ezzel az egész termést.

A mákszúnyog a mák virágzása idején rajzik. Rózsaszínű lárvai, ha kikelnek szintén a tok rekeszfalait, a magokat és a magkezdeményeket is pusztítják. Ürülékükkel, nyálukkal pedig a tok belsejét szennyezik, ennek hatására az torzul, penészedésnek indul majd elrothad.

Mák betegségei

De előfordulhatnak gombás megbetegedések is, mint például a mákperonoszpóra vagy a mák pleospórás betegsége is. Ez utóbbi a keléstől egészen az érésig veszélyeztetheti a növényt. A fertőzött magok egy része ki sem kel, vagy a kelő csíranövény elpusztul. A fiatal növény szártövi részén barna foltok keletkeznek, melyek később elrothadnak, ezzel a növény teljes pusztulásához vezetnek. A fertőzött gubók barnásfeketésre színeződnek és torzulnak. A gomba a mag belsejébe is behatol.

A mákperonoszpóra betegség főleg esős nyarakon okoz súlyos károkat.

Két tünettípusa van:

1. Az elsődleges tünetek korai fertőzés esetén alakulnak ki. Hatására a növények nem fejlődnek, kicsik maradnak, a virágok elpusztulnak, a levelek torzulnak és sárgászöldre színeződnek. A fertőzés a gubóra is átterjed és a magokba is bejut.
2. A másodlagos tünetek azonban szögletes, sárgászöld majd szürke foltok megjelenése az idősebb levelek színén. Fonákján pedig lilásszürke bevonat látható.

Gyakori élettani betegsége a szívrothadás, amelyet a bőr hiánya okoz, ez nem fertőzésből ered. Hatására a növények fejlődése lelassul, a hajtásvégek száradásnak indulnak, a virágok és magtokok kicsik lesznek, a magképződés pedig elmarad. Ez a betegség könnyen orvosolható, ha jól oldódó bórvegyületet – borsav, bórax – juttatunk a talajba.

Az erviniás gyökér- és szárrothadás csapadékos időjárás esetében fenyegető baktériumos betegség. Hatására a növény szárán és gyökerén is hosszúkás, sötétlila foltok keletkeznek. A szár bélrésze pedig nedvesen rothad, ami a levelekre is átterjedhet.

Hogyan csökkenthetők a mák kórokozói, betegségei?

Már a magok beszerzésével figyelhetünk a betegségek megelőzésére. Fontos, hogy megbízható kertészetből származó egészséges vetőmagot használjunk. Ugyanis a kórokozó (pl. a mákperonoszpóra, de az ervíniás gyökér- és szárrothadás esetén is) a maggal, annak belsejében terjed. Tehát semmi esetre se szedjünk magot olyan növényről, amelyek kórokozók tüneteit mutatják.

Ugyanezért rendkívül fontos, hogy olyan területre, ahol korábban mákot termesztettünk, 4-5 évig ne kerüljön ismét mák.

Valamint rendkívül mód oda kell figyelni a beteg növénymaradványok maradéktalan megsemmisítésére. Ha ezeket a növényi részeket a földbe forgatjuk bele, ott tovább tudnak élni a kórokozók.

A tünetek megjelenésével pedig haladéktalanul meg kell kezdeni a védekezést növényvédő szerekkel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1k

Vissza a kategória cikkeihez