Mák talajigénye

A mák talajigénye nem támaszt magas elvárásokat. Emiatt is lehetséges, hogy ez a növény a világ számos helyén termeszthető. A mák Közép-Ázsia területén őshonos, de napjainkra a világ szinte minden pontján megtalálható. Igaz termesztésére sok helyen törvényi előírások vonatkoznak. Ugyanis a mák gubójából készül az ópium is. Két fajtája ismert, az ipari (mely csak engedéllyel termeszthető) és az étkezési mák. Némely fajtája viszont dísznövényként ismert.

A mák talajigénye

A mák jól alkalmazkodik a talaj típusokhoz, bármilyen termőtalajon megél, de a laza, jó vízelvezetésű, nagyjából semleges 7-es pH érték mellett fejlődik igazán jól. A túlságosan kötött, agyagos talaj nem ideális számára. Ugyanis előfordulhat, hogy ebben nem indul meg a csírázása.

Honnan tudjuk meg, hogy milyen a kertünk talaja?

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

  • A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
  • A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
  • A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.
  • Közepesen kötött vályogtalaj

Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.

  • Homoktalaj

Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.

  • Agyagtalaj

Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, mandula, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt.

Ha a:

  • a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
  • a pH: 5 -> enyhén savanyú
  • a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A mák kártevőire, betegségeire is érdemes figyelemmel lenni.

Mák vetése

Már a mák vetése előtt gondosan ki kell választani a helyét. A mák jól viseli a hideget és jól tolerálja a szárazságot is. Vetése előtt a talaját is elő kell készíteni. Olyan helyre ne vessük, ahol előzőleg hüvelyesek voltak, illetve 5 évig oda se, ahol már volt mák. Így ugyanis megelőzhetők a betegségek, károkozók.

Kikelését követően szükséges gondozása is.

Őszi mák vetése:

Vissza a kategória cikkeihez

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1k